Andrii-Popa*- (Andrii-Popa) - Vasile Alecsandri

Valea Seacăn ki járna
Kivonva a handzsárja
És inge is kigombolva?
A híres Andrii-Popa!

Hét éve betyár módra
Az urakat kigúnyolta,
Övé folyton a zsákmány,
Andrii-Popa, a zsivány!

Éjjel-nappal a nyeregben,
Haramiák vámját szedte,
Mindenhol az országban!
Fut a zsoldos vágtában,

Csőre töltött a puskája
Tövén háromgolyós tárja,
Pej lova már négyéves,
Amelyik harap és mérges,

Hét bajtársa mellette állnak,
Akik tejet is vérrel szoptak.
Soha, semmit meg nem bán,
Andrii Popa a nagy betyár!

Hej bajtársam, kapitányom,
Mi látszik a láthatáron?
Mintha látnék négy lovat!…
Mihainak hírét hallottad?

Kapitányom, kimúlsz nyomban,
Büszke Mihai a nyomodban.
Íme, jön, mint egy sárkány!
Vess keresztet te, zsivány.

A távolban, amint látja,
Elbődül Popa nagy szája:
,,Jer, mint haramiák loholjunk!
Jer, asszonyhórát táncoljunk!

Mondta! kiált, s a lovon
Üget vízen, árkon-bokron
Virgonc, fürge lovával,
Utána a sok zsivánnyal.

Büszke Mihai jön utána,
Fényes, mint a tűz lángja,
Fehér lova nem hibádzik
És szeméből láng szikrázik.

Száguldanak, mint a fecske,
Vagy a villám, mikor esne,
Betyár vágta, betyár vágta,
A haramiák, isten átka!

Közelharc!… a rét is remeg,
Mindenki mindenki ellen.
Harcban mind ölre mennek,
A vérben forgó szemek.

„Hurrá!'' nyerítenek a lovak,
Hull szikrája az égboltnak.
,,Hurrá!'' a halál is támad!
Röptében a sas megállhat!

Nyári napon egész estig
Küzdenek a legvégsőkig,
A kiélezett tőrükkel,
És a zsibbadt öklükkel.

Buzog vérük a sebekben,
De elfogy szavuk kilehelten.
Tíz halott! de kettő feláll,
Gőgös Mihai s Andrii betyár.

Egy kézzel is futna Popa,
A kútnál felülne a lóra,
Nyeregbe ugrik ő bátran,
Harsányan így kiabálva:

,,Repülj, virgonc kicsi ló,
Menekíts a nagy kínból,
Ha megszabadítasz, esküszöm,
Véled, testvérként törődöm.”

A virgonc pej ló eliramlik.
Hiába! Mihai utána ugrik!
„Állj, tolvaj Popa, vezérkém,
Meglátod, hogy ki lennék én!''

Úgy célozza, ahogy mondja,
Éppen homlokon találja!
,,Hurrá!'' A sas az égből
Háromszor üvölt dicsből.

1843., Ocna

*Ez a betyár hét teljes éven át járta az országot, anélkül, hogy elfogta volna valamelyik pandúrcsapat. 1818-ban, Mihai Cozonit, a szerző nagybátyját, bízták meg uralkodói paranccsal, hogy fogja el ezt a híres zsiványt. Találkozva vele Valea-Seacăn, néhány órás kemény harc után megölte őt, ahogy a lován menekülni próbált.

Added by: haver

Translator: Csata Ernő
Language: Hungarian


see more poems written by: Vasile Alecsandri



Share: