- Poets
- George Topîrceanu
- Bacilul lui Koch - (A Koch bacilus)
(Fordította: Csata Ernő)
Mélyen tisztelt Hölgyeim,
Előkelő Közönség!
A fesztiválon köteles, bármely vendég
Meghallgatni, megelőzve a szórakozást,
Egy hosszú és nagyon fontos előadást.
Ezen vészterhes adatok alapján,
A színpadon van egy előadótanár,
Egy híres ember, magas rangú személy…
De, ne vegyék úgy, mint fenyegetést!
Azért, hogy ne mi legyünk büntethetők,
Hogy mellőztük a programot, ‒ az illető
Kész megtartani Önöknek, másfél órán át,
A nehéz, szakmai konferenciáját.
Még nem is örülnek? Mért keseredtek el?
Egy kis türelmet, mert nem fejeztem be.
Egyébként, az lenne igazán abnormális,
Idehívni Önöket a székekben szundikálni;
Mert az álom, függőleges helyzetben,
Öt banit sem ér, ilyen elszigetelten;
Mert senki senkitől el nem várja,
Lenyelni a fesztivált, ha van konferenciája, ‒
Könyörületből és emberszeretetből,
Tudva jó előre, mit tud minden ittlevő,
Engedelmükkel, nem hódolunk a divatnak
És konferencia helyett egy ódát hallhatnak.
Mélyen tisztelt Hölgyeim,
Előkelő Közönség!
Az ódám egyenesen egy szörnyűség,
Szegény múzsám, megijedt és megrettent,
Mikor segítségét kértem, ihlet helyett,
Kifogásolt valamit, kisomfordált az ajtón,
Eltűnt… agyő! Egyszerűen, otthagyott,
Éjjel és prózával tele a tintatartóm.
Sok szó a baktériumokról és tüdőbajról,
A Koch-féle bacilusról…
Ahogy látják
Itt éppen, a költők kedvenc tárgyát!
Ó, ne féljenek… az ördög is fekete,
Mikor lefesti egy jó portrés ecsete,
De… itt kissé sárga és amott kékes
Kicsit… és kárminvörös a szája széle, ‒
Pedig mi oly elviselhetetlen volt az előbb,
A csúnya és utálatos ördög már elviselhetőbb.
(De vajon, nem teszik-e naponta a hölgyek ‒
Ők maguk, éppen a saját bőrükön ezt?
De, még az urak is ‒ nőneműek azok…)
A bacilus, amelyikről beszélni akarok,
Itt van a teremben… jól tudom, hogy engem hallgat,
De nem árulja el magát, mert megfoghatatlan.
Jegyet nem vett, mert kicsike-forma,
De, ahol sokan vannak ő is ott van!
Inkognitóban, mint királyok és kéretlen jön
Bármilyen házba; bárhol veled szembejön:
Sörözőkben, utcán, a moziban a koszban;
Szeret játszani más bacilusokkal a porban;
Sétálni megy a vonattal, a villamossal,
És mindenütt az ember mint a bogáncsot hordja.
A gyárban, iskolában vagy a járdán hóbortosan, ‒
De mindenütt a saját érdekében koslat!
Gyakran adja hitelbe készséges gazdáját
Hosszú lejáratra, mikor nem… vágtáz,
A dohányipar ad neki engedményeket;
A szeszes italoknál is nagyon érdekelt;
Haszna van a túlkapásból… Lesben áll, rejtett,
Az élet nagy harcában kicsi, de rettenetes ‒
Ébren van akkor is, ha úgy tűnik alvó,
A hivatalokban ő, a ,,jogi tanácsadó''
És nagyon kemény a városi térben,
Az emberi faj legnagyobb ellensége…
Igen tisztelt Hölgyeim!
Mialatt mondom ezt a beszédet,
Ha egy medvét látnának bejönni e helységbe,
Nem rohannának ki az ajtókon és ablakokon
Mindannyian a lábaikat kapkodón?
Miért? Mert nagy és nagyon ijesztő…
Koch bacilusa azonban fenyegetőbb!
Mert nem látszik és egy csipetnyi,
Nem ijeszt meg senkit…
Gondolkozzunk egy szemernyit.
Ha Himalája vagy mogyoró a mérete,
Tudva, hogy megöl, kicsi-nagy kit érdekel?
Mondják meg Önök: mért fontosabb az,
Ha egy tolvaj lelő, hogy ő kicsi vagy nagy?
Lehet kicsi, a bacilus… de rossz! Mellette
Egy bárány a behemót medve.
Hányan halnak meg, minden országban,
Akiket medve esz meg? Három-négy…
Míg ez a vadállat,
Az ember halálos ellensége
Megtámad és kiolt minden évben
Nem tíz, nem száz… ezer és ezer életet,
Tízezer és százezer fiatal életet.
A kegyetlen tettei és a falánksága
Után ítélve, hegynyi a nagysága!
Egy kígyózó sárkány, egy szörnyeteg,
Mely irgalom nélkül, egyre éhesebb
És sosem lakik jól, mindig telhetetlen…
*
Engedelmükkel, eleget bántalmaztuk.
Jó volna, ha nagyító alá kerülne,
Hogy megtudjuk: milyen alakú és mit művel?
A tudósok és orvosok szerint, mint Argon,
A bacilus olyan forma, mint egy karó…
De a betegek azt mondják Ciucă doktornak,
Hogy ők nem érzékelik, csupán furkósbotnak!
Mi is ez valóban? Egy nulla, mint egy szellem,
Nincs akkora, mint a légytojás, mint a tű hegye, ‒
Mint egy henger… Sajnálom, hogy nincs mostan
Nálam kréta és tábla, hogy Önöknek felrajzoljam. ‒
Azt beszélik, hogy a növényvilágból való,
De nem hiszem… mert úgy tűnik csaló,
Egy családból lenne a virággal,
Fivér a mákkal és rokon a cikóriával,
A gyöngéd mimózával, a sápadt nárcisszal…
Nevetségessé válna az egész família!
Nem, nincs növény formája ‒ ellenkezőleg:
Van tudomásuk agresszív növényről Önöknek?
Láttak már egy virágot is vagy akár fákat
Kiugrani a kertből és emberre támad?
Vagy egy kis gombát el tudnak képzelni,
Amelyik támadna, ha nem bántja senki?…
Ha elfogadjuk, hogy a kis utálatosnak, talán,
Jelleméből, valamit átörökített neki a csalán, ‒
Nem nagyon hasonlít a fajra, melynek a tagja,
Modorában, ahogy viselkedik, leginkább abban.
Elpusztítja a szervezetek élő szöveteit;
Megtámadja a gyerekek törékeny szerveit;
Orrában és szájában hordja, szinte, minden személy.
De leginkább kedveli a légies lány mellét,
(Habár nem ellenállóbbak az atléták sem).
És ‒ furcsa! ‒ nem kíméli a költőket sem,
Vonzódik hozzájuk… úgymond, különösen
Szereti megölni a legnagyobbakat, főleg! …
Általában, árnyékban él. Ha kikerül a napra,
Szomorú lesz és néha, az életét is adja.
De, nem mindig. Szárazon, mint egy múmia,
Gyakran, mérgében rátör a letargia,
Por lesz s az enyhe légbe felkapaszkodik,
Úszik a levegőben… és folyton forgolódik
Körülöttünk, amíg adódik egy katlan
És életre kel ‒ ismét pálcává lesz abban!
Tudósok vizsgálják tenyészetekbe téve, -
Olyan kocsonyaszerű… valami zselatinféle,
Ahol a mikrobák élnek, mint Ábrahám kebelén
És sokasodnak ott, ahogy akarnak…
De, szinte elfeledém!
Ez nem szeretkezik. Ellentétben az emberrel,
A Koch bacilus meglepően szeplőtelen.
De akkor, hogy szaporodik? Milyen csodával?
‒ Sejthasadással avagy osztódással:
Kettészakad előbb… majd néggyé törik…
És kilenc hónap alatt e színházat is megtöltik
Gyerekkel, unokával, testvérrel és apóssal,
Unokatestvérrel, apatárssal és sógorokkal,
Hogy egyetlen nővér sem tudná megmondani,
Melyik kié és melyiknek kik a rokonai!
*
Igen tisztelt Hölgyeim!
Csupán még néhány szót ejtenék,
És befejezem… (biztosítom, hogy nem is mernék
Beszélni Önöknek a Koch bacilusról egy egész éjjel).
Ahogy mindenki tudja, a mikroba terjed a térben,
A levegőben, érintkezve egy otthoni beteggel,
Az ízletes marhahússal és a tehéntejjel, ‒
De leginkább, ha alkalmas helyre cuppan,
A csók is együtt jár a bacilussal.
Jó volna, mert az óvatosság az arany,
E kis sárkány útjában ne Ön legyen az alany
És gondolja meg jobban minden józan ember,
Hogy nem érdeke és nincs miért siessen,
Meghalni tüdővészben…
Mert kimúlhat akár, más betegségben,
Vagy egy téglával magát fejbe kólinthatja,
Ha saját életét túl unalmasnak tarja;
De, ha szereti az életet és a napot, akkor
Jó betartani azt a sok régi parancsot,
Amit az orvosok egy évszázada mondanak
És ismeretlennek tűnnek sokaknak:
Ne ülj egész nap a könyvek között,
De a hús és a tej ‒ sütött legyen és főzött.
Minden italba és minden ételbe
Tégy karbolsavat ‒ ne sokat: egy cseppet…
És legkevesebb kéthetente egyszer
Minden ember mosson arcot és kezet…
A postán s az állomáson (és minden mocskos helyen),
Csak a zsebkendőjébe köpjön minden ember,
A földre csak akkor szabad, ha beteg…
S ha színházba vagy iskolába menet
Már az ottani levegőtől is dunnyogsz,
Javalltabb, ha egyáltalán nem is szuszogsz…
Aki hörgőhurutos vagy szamárköhögéses,
Óvakodjon nagyon attól, aki egészséges!
Ne töltse az éjt olyannal, mi le van tiltva,
Tartsa egész télen az ablakokat nyitva.
Nyáron menjen Szinajára, ott jó a levegő,
Üljön benn a házban, mert kinn vizes az eső…
Emelett jó, ha vérszegénység a bajod,
A saját életedet is megspórolhatod.
Ha nem akarsz a végén kiábrándult lenni,
A kimerülést és minden túlkapást kell kerülni.
Csökkentsd a dohányt és hagyd alább a piával!…
De, ha mégis, érinteni próbálod a száddal
Egy elit személy bőrfelületét, ‒
Bármilyen sietős is az a személy,
Előtte a helyet, melyet a szád megcsókolna,
Letörüld egy szublimáttól nedves ronggyal.
De, hogy biztosabb légy nem mondok, csak ennyit:
Ne csókolj se kezet, se szájat, se… semmit!
Added by: haver
Translator: Csata Ernő
Language: Hungarian
see more poems written by: George Topîrceanu
Adrian Maniu
Al. O. Teodoreanu
Alecu Donici
Alecu Russo
Alexandru Alexianu
Alexandru Bogdanovici
Alexandru Hrisoverghi
Alexandru Macedonski
Alexandru Philippide
Alexandru T. Stamatiad
Alexandru Vlahuţă
Alexei Mateevici
Andrei Mureşanu
Anonim
Anton Pann
Artur Enăşescu
Benjamin Fondane
Bogdan Petriceicu Haşdeu
Calistrat Hogaș
Camil Petrescu
Carmen Sylva
Cezar Bolliac
Cincinat Pavelescu
Constantin Mille
Constantin Negruzzi
Constantin Oprişan
Costache Conachi
Costache Ioanid
Dan Botta
Demostene Botez
Dimitrie Anghel
Dimitrie Bolintineanu
Dimitrie Gusti
Dosoftei
Duiliu Zamfirescu
Dumitru Iacobescu
Dumitru Theodor Neculuță
Elena Farago
Elena Văcărescu
Emil Botta
Emil Cioran
Eusebiu Camilar
Gavril Rotică
George Bacovia
George Coşbuc
George Ranetti
George Topîrceanu
George Tutoveanu
Gheorghe Sion
Grigore Alexandrescu
Iancu Văcărescu
Ienăchită Văcărescu
Ilarie Voronca
Ioan Budai Deleanu
Ioan Iacob Hozevitul
Ioan S. Neniţescu
Ioanid Romanescu
Ion Barbu
Ion Heliade-Rădulescu
Ion Luca Caragiale
Ion Minulescu
Ion Neculce
Ion Șiugariu
Iosif Trifa
Iulia Haşdeu
Leonid Dimov
Lucian Blaga
Magda Isanos
Mateiu Ion Caragiale
Matilda Cugler-Poni
Mihai Eminescu
Mihail Kogălniceanu
Mihail Săulescu
Mihail Sadoveanu
Mircea Demetriade
Mircea Eliade
Nichifor Crainic
Nichita Stănescu
Nicolae Iorga
Nicolae Labiş
Octavian Goga
Panait Cerna
Radu D. Rosetti
Radu Gyr
Radu Stanca
Ştefan Octavian Iosif
Ștefan Petică
Traian Demetrescu
Tristan Tzara
Tudor Arghezi
Vasile Alecsandri
Vasile Cârlova
Vasile Conta
Vasile Militaru
Veronica Micle
Victor Eftimiu
Virgil Carianopol
Vladimir Streinu
Zorica Laţcu
Agatha Bacovia
Alexandru Andriţoiu
Alexandru Andrieş
Alexandru Busuioceanu
Alexandru Colorian
Alexandru Lungu
Alice Călugăru
Ana Blandiana
Ancelin Roseti
Andrei Ciurunga
Anghel Dumbrăveanu
Ara Alexandru Șișmanian
Aron Cotruș
Arsenie Boca
Aurel Dumitrașcu
Aurel Pastramagiu
Aurel Rău
Benedict Corlaciu
Camil Baltazar
Camil Poenaru
Cassian Maria Spiridon
Cezar Baltag
Cezar Ivănescu
Christian W. Schenk
Claudia Millian Minulescu
Cleopatra Lorințiu
Constanţa Buzea
Constantin Berariu
Constantin Michael-Titus
Constantin Noica
Corneliu Coposu
Corneliu Vadim Tudor
Dan Deşliu
Dan Rotaru
Daniel Drăgan
Daniel Turcea
Darie Novăceanu
Dimitrie Ciurezu
Dimitrie Stelaru
Dinu Flămând
Dominic Stanca
Dumitru Corbea
Dumitru Matcovschi
Dumitru Pricop
Dumitru Țiganiuc
Elena Armenescu
Elena Liliana Popescu
Emil Brumaru
Emil Isac
Eta Boeriu
Eugen Cioclea
Eugen Ionescu
Eugen Jebeleanu
Filip Brunea-Fox
Florența Albu
Gabriela Melinescu
Gellu Dorian
Gellu Naum
Geo Bogza
Geo Dumitrescu
George Călinescu
George Dan
George Drumur
George Lesnea
George Meniuc
George Ţărnea
Ghenadie Nicu
Gheorghe Azap
Gheorghe Grigurcu
Gheorghe Istrate
Gheorghe Pituţ
Gheorghe Tomozei
Gheorghe Zanat
Gherasim Luca
Grigore Hagiu
Grigore Vieru
Horia Vintilă
Ileana Mălăncioiu
Ioan Alexandru
Ioan Flora
Ion Brad
Ion C. Pena
Ion Caraion
Ion Dodu Bălan
Ion Horea
Ion Iuga
Ion Miloș
Ion Monoran
Ion Pachia-Tatomirescu
Ion Pillat
Ion Pribeagu
Ion Scriba
Ion Stratan
Ion Vinea
Iulian Boldea
Iulian Vesper
Leo Butnaru
Leonida Lari
Lucian Avramescu
Marcel Breslaşu
Maria Banuș
Mariana Marin
Marin Iorda
Marin Sorescu
Max Blecher
Mihai Beniuc
Mihai Codreanu
Mihai Ursachi
Mihu Dragomir
Mircea Cărtărescu
Mircea Ciobanu
Mircea Dinescu
Mircea Ivănescu
Mircea Manolescu
Mircea Micu
Mircea Pavelescu
Mircea Streinul
Miron Radu Paraschivescu
Nichita Danilov
Nicolae Corlat
Nicolae Dabija
Nicolae Davidescu
Nicolae Neagu
Nicolae Țațomir
Nina Cassian
Nora Iuga
Octav Sargețiu
Octavian Paler
Otilia Cazimir
Palaghia Eduard Filip
Paul Sava
Pavel Boțu
Pavel Coruț
Petre Ghelmez
Petre Stoica
Petru Creţia
Radu Cârneci
Radu Tudoran
Rodica Elena Lupu
Romulus Guga
Romulus Vulpescu
Sașa Pană
Sesto Pals
Simion Stolnicu
Sorin Cerin
Spiridon Popescu
Ştefan Augustin Doinaş
Ştefan Baciu
Ștefan Radof
Stefan Tanase
Ștefania Stâncă
Stephan Roll
Theodor Damian
Traian Calancia
Traian Chelariu
Traian Dorz
Traian Furnea
Tudor George
Tudor Vianu
Valeria Boiculesi
Valeriu Gafencu
Vasile Copilu-Cheatră
Vasile Posteucă
Veronica Porumbacu
Victor Sivetidis
Victor Tulbure
Virgil Diaconu
Virgil Gheorghiu
Virgil Teodorescu
Zaharia Bârsan
Zaharia Stancu
Adam Mickiewicz
Adam Puslojić
Adelbert von Chamisso
Ady Endre
Afanasii Fet
Ahmad Shamlou
Ahmet Hașim
Alain Bosquet
Alan Seeger
Albert Camus
Alberto Blanco
Alberto Serret
Alceu
Aldo Palazzeschi
Alejandra Pizarnik
Alejo Carpentier y Valmont
Aleksandr Blok
Aleksandr Puşkin
Aleksandr Soljeniţîn
Alexander Penn
Alfonsina Carolina Storni
Alfred de Musset
Alfred Noyes
Alfred, Lord Tennyson
Alphonse de Lamartine
Amalia Iglesias Serna
Anaïs Nin
Anatole France
André Breton
André Marie Chénier
Anna Ahmatova
Anne Sexton
Antoine de Saint-Exupery
Antonio Machado
Áprily Lajos
Arany János
Arhiloh
Aristóteles España
Arthur Rimbaud
Attila József
Baba Tahir
Babits Mihály
Balázs Béla
Bartók Béla
Bella Ahmadulina
Bertolt Brecht
Blas de Otero
Bob Dylan
Boris Pasternak
Carl Sandburg
Carl-Johan Charpentier
Carlos Barbarito
Carlos Drummond de Andrade
Carson McCullers
Cecilia Meireles
Cesar Vallejo
Cesare Pavese
Charles Baudelaire
Charles Bukowski
Charles Guérin
Charles Perrault
Charles Simic
Christian Morgenstern
Christina Rossetti
Cintio Vitier
Concha Urquiza
Coral Bracho
Dante Alighieri
David Avidan
Derek Walcott
Dino Campana
Dmitry Merezhkovsky
Dorothy Parker
Dsida Jenő
Du Fu
Dylan Thomas
Edgar Allan Poe
Edith Sodergran
Edna St. Vincent Millay
Eduardo Galeano
Edward Estlin Cummings
Edward Hirsch
Edward Thomas
Edwin Arlington Robinson
Edwin Muir
Efraín Barquero
Efrain Huerta
Eli Galindo
Elizabeth Barrett Browning
Elizabeth Bishop
Emile Verhaeren
Emily Brontë
Emily Dickinson
Enriqueta Ochoa
ERĀQI
Erich Fried
Erich Kastner
Estanislao del Campo
Eugenio Montale
Eugenio Montejo
Eunice Odio
Evgheni Evtuşenko
Ezra Pound
Fadwa Tuqan
Farkas Árpád
Federico Garcia Lorca
Félix Grande
Feodor Dostoievski
Fernando Pessoa
Fiodor Tiutcev
Firdousi
Forugh Farrojzad
Francesco Petrarca
Francis Jammes
Francois Villon
Franz Kafka
Friedrich Hölderlin
Friedrich Nietzsche
Friedrich von Schiller
Gabriela Mistral
Gabriele d'Annunzio
Georg Trakl
George Gordon Byron
George Hunter
George Oppen
Gérard de Nerval
Gerhard Fritsch
Giacomo Leopardi
Giambattista Basile
Giorgios Seferis
Giosuè Carducci
Giuseppe Ungaretti
Guillaume Apollinaire
Gunnar Ekelof
Gunter Grass
Gustaf Munch Petersen
Hafez
Harold Hart Crane
Heinrich Heine
Henry Lawson
Henry Wadsworth Longfillow
Henry Wadsworth Longfillow
Hermann Hesse
Herta Muller
Hiba Abu Nada
Hilde Domin
Homer
Horiguchi Daigaku
Howard Nemerov
Hristo Botev
Iannis Ritsos
Ingeborg Bachmann
Iosif Brodski
Ismail Kadare
Ivan Bunin
Jabra Ibrahim Jabra
Jack Kerouac
Jacques Prevert
Jaishankar Prasad
James Elroy Flecker
James Weldon Johnson
Jan Twardowski
Jean de La Fontaine
Jeanne-Marie Leprince de Beaumont
Jenny Joseph
Jidi Majia
Joachim Ringelnatz
Joan Maragall
Johann Wolfgang von Goethe
John Berryman
John Keats
John Masefield
John Milton
Jorge Guillén
Jorge Luis Borges
Jorge Teillier
José Ángel Buesa
José Antonio Ramos Sucre
José Emilio Pacheco
José Eustacio Rivera
Jose Hernandez
José Martí
José Saramago
Jose Watanabe
Joy Harjo
Joyce Kilmer
Juan Gregorio Regino
Juan Ramón Jiménez
Juana de Ibarbourou
Juhász Gyula
Jules Romains
Julio Cortázar
Julio Flórez Roa
Kabir
Kalidasa
Karin Boye
Kay Ryan
Kenneth Patchen
Khalil Gibran
Kobayashi Issa
Kobayashi Issa
Kölcsey Ferenc
Konstantin Balmont
Konstantin Simonov
Konstantinos Kavafis
Kostas Varnalis
Kosztolányi Dezső
Krzysztof Kamil Baczyński
Kusano Shinpei
Langston Hughes
Lao Tse
Lasse Söderberg
Leah Lakshmi Piepzna-Samarasinha
Leopold Sedar Senghor
Lev Tolstoi
Li Po
Lina de Feria
Lisa Zaran
Louis Aragon
Louis MacNiece
Louise Gluck
Louise Labe
Ludwig Fulda
Ludwig Uhland
Luis Cernuda
Luis de Góngora y Argote
Luís Vaz de Camões
Mahmoud Darwish
Manuel del Cabral
Marc Chagall
Marc Girardin
Margaret Atwood
Margarita Michelena
Margo Tamez
Marguerite Yourcenar
Marina Ţvetaeva
Mario Benedetti
Mario Vargas Llosa
Màrius Torres
Mark Strand
Mark Talov
Mary Oliver
Matsuo Basho
Maurice Maeterlinck
Maxim Gorki
Menelaos Ludemis
Michelangelo
Miguel de Unamuno
Miguel Hernández
Miguel Perez Ferrero
Mihail Lermontov
Moulavi
Muhsin Al-Ramli
Murilo Mendes
Nahapet Kuceac
Najwan Darwish
Nancy Morejón
Nazim Hikmet
Nicanor Parra
Nicolás Guillén
Nikolai Rubţov
Nikolaus Lenau
Nikolay Gumilyov
Nikos Karouzos
Nima Youshij
Norman MacCaig
Octavio Paz
Odisseas Elytis
Ogden Nash
Olaf Bull
Omar Khayyam
Ömer Faruk Toprak
Oscar Wilde
Osip Mandelştam
P Mustapaa
Pablo Neruda
Pablo Picasso
Par Lagerkvist
Paramahansa Yogananda
Patrícia Galvão (Pagu)
Paul Celan
Paul Eluard
Paul Valéry
Paul Verlaine
Paulo Coelho
Pavol Janík
Pedro Salinas
Percy Bysshe Shelley
Philip Larkin
Pierre de Ronsard
Pilinszky János
R. S. Thomas
Rabindranath Tagore
Rafael Alberti
Rafael Obligado
Rainer Maria Rilke
Ralph Waldo Emerson
Rasul Gamzatov
Refaat Alareer
Reményik Sándor
Rene Char
Richard Bach
Richard Brautigan
Rimma Kazakova
Robert Burns
Robert Desnos
Robert Frost
Robert Louis Stevenson
Robert Penn Warren
Robert William Service
Roberto Bolaño
Rolando Cárdenas
Rosario Castellanos
Roy Fisher
Rubén Darío
Rudyard Kipling
Rumi
Ryōkan Taigu
Saadi
Şabestari
Saint-John Perse
Salamon Ernő
Salvatore Quasimodo
Samuel Taylor Coleridge
Sándor Márai
Sandor Petofi
Sappho
Sara Teasdale
Seamus Heaney
Serghei Esenin
Shel Silverstein
Silva Kaputikyan
Sir Muhammad Iqbal
Sohrab Sepehri
Stanley Jasspon Kunitz
Stephane Mallarme
Stephen Crane
Sylvia Plath
T.S. Eliot
Tadeusz Różewicz
Tahsin Saraç
Taras Șevcenko
Tassos Leivaditis
Ted Hughes
Ted Sheridan
Theodore Roethke
Thomas Campion
Thomas Moore
Titos Patrikios
Tomas Tranströmer
Tóth Árpád
Vachel Lindsay
Vasko Popa
Velimir Hlebnikov
Vera Pavlova
Vicente Aleixandre
Victor Hugo
Vinicius de Moraes
Vladimir Maiakovski
Vladimir Nabokov
Voltaire
Vörösmarty Mihály
W. H. Auden
Wallace Stevens
Walt Whitman
Walter de la Mare
Walther von der Vogelweide
Wang Wei
Wendy Cope
Wilhelm Busch
William Blake
William Butler Yeats
William Carlos Williams
William Ernest Henley
William Henry Davies
William Shakespeare
William Wordsworth
Wislawa Szymborska
Yahya Benekay
Yehuda Amichai
Yuri Kageyama
Golful este singurul sport ce a fost jucat pe Luna? Prima minge de golf a fost lovita pe Luna pe 6 februarie in anul 1971 de Alan Shepard.
1949 -S-a născut Keith (James Barry Keefer), cântăreţ american.
2007 -A murit Octavian Paler eseist, un reputat jurnalist şi editorialist român comentator al fenomenelor politice şi culturale româneşti (n.02.07.1926).
”Poezia sa, în cea mai mare parte, deşi construită în note grave
Cuvinte mari, abia atingându-se..., valery
Cultivare, cultură și împărtășire!
Zidul de Mărgean, narcispurice
Scrierile poetului conțin informații atât despre motivele și
Trilogia HISTORIARUM, nicu hăloiu
Cartea poate fi achiziționată de pe site: libris.ro
Pelerin pe Calea Luminii - 101 sonete creștine, maria.filipoiu
Vă mulțumesc din suflet domnule Andrei Stomff, pentru minunata carte
Zidul de Mărgean, Emilian Lican


Share: